Szeress, és tégy, amit akarsz: pár szó a rettegéskezelés-elméletről

Szent Ágoston "Szeress, és tégy, amit akarsz" mondatáról számtalan elemzés szól képzett teológusoktól, én nem is ezt az oldalát szeretném megragadni.

Gyerekként láttam ezt az idézetet egy tablón az iskolában, és tizenkét-három évem minden bölcsességével bólogattam, hogy jó, én szeretek, akkor azt teszek, amit akarok. Sokáig tartott rájönnöm, hogy a szeress nem véletlenül van elől: azzal kell kezdeni. És ja, szeretni nehéz.

Ez az Ágoston idézet igazából tegnap este jutott eszembe. Ma volt pszichológián kultúra és társadalom ZH, és ebből a tárgyból tanultunk egy olyat, hogy Rettegéskezelés-elmélet, avagy terrormenedzsment-teória.

Az elmélet lényege, hogy minél inkább fél valaki a haláltól, annál erősebben védi a világképét. Kísérletekben embereket emlékeztettek a halálra, majd olyan helyzetbe hozták, hogy az értékrendjét érvényesíthesse.

Kép forrása: Reapy

Az eredmény:

• A halálra emlékeztetett bírók nagyobb pénzbírságot szabtak ki prostitúcióért
• A halálra emlékeztetett hallgatók nagyobb pénzjutalmat adtak a kultúrális értékek mellett kiállónak
• Politikailag elkötelezett, halálra emlékeztetett diákok több csípős szószt raktak az ellenkező politikai nézeteket képviselő diákok ételébe

Ami érdekesebb, hogy ez fordítva is igaz, tehát ha valakinek a világképét sérted, akkor hozzáférhetőbbé válnak számára a halállal kapcsolatos gondolatok, félelmek. Azaz, ha valaki világképébe nem illő dolgot teszünk (például kimegyünk/nem megyünk ki tüntetni, valakit szidunk), arra agresszió lesz a válasz... ám nem minden esetben.

Ugyanis, és ez még érdekesebb, az egész halálfélelem-távoltartás dolog három lábon áll: önértékelés, emberi kapcsolatok és világkép.

Ha valakinek megerősítik az önértékelését, utána jobban fogadja a kritikát, mert nem válnak hozzáférhetőbbé a halállal kapcsolatos gondolatok. És ugyanígy, ha valaki erős kapcsolatot él meg (mondjuk volt egy mély lelki beszélgetése egy családtagjával), akkor utána szintúgy kevésbé lesz agresszív, ha a világképét sértik.

Kép forrása: facebook

Mindenki kapott már agybajt olyan ismerősétől, aki "nem érti az észérveket", aki "csak mondja a magáét", és hasonlók. Nekem mostanság az jut eszembe róluk, mennyi magányos ember van. Emberek, akik nem szeretik magukat eléggé, és akiket nem szeretnek eléggé. Néha mindannyian ilyen emberek vagyunk.

Szeress, és tégy, amit akarsz: a fentiek fényében ez a mondat felszabadító. Ha szeretsz, cselekedhetsz a saját értékrended mentén, mert az emberek nem érzik személyes sérelemnek - a kötődés meggátolja a halállal kapcsolatos gondolatok kialakulását.

És ugyanígy, az önszeretet (nem összekeverendő az egoizmussal :D) egy védőfaktor a halálfélelem ellen.

Kicsit az aktuálpolitika is ihlette ezt az eszmefuttatást. Azon gondolkodtam, hogy igazából lehet világképekből társadalmat építeni, hogy kirekesszük a halálfélelmet. De van értelme, hogyha ugyanezt meg lehetne tenni szeretetből is? Annyi itt a magányos, magabizonytalan ember. Szeress, és tégy. Hogy mit? Bármit, amitől egyetlen ember is kevésbé fél a haláltól.

Avagy idealizmus forever :D

Én az előadás diasorát használtam fel a terrormenedzsment teória vázolásához (Kovács, M. (2018) Terrormenedzsment és a

világnézet iránti szükséglet. Előadás az ELTE PPK Kultúra és társadalom kurzusán. Budapest, 2018. szeptember 10.), de ha valaki utána szeretne olvasni a jelenségnek, meg szeretne egy komplexebb képet kapni, annak itt vannak a források a dia végéről (félkövérrel, amiket ajánlok):

http://ernestbecker.org/wp-content/uploads/2016/05/reapy.pdf

Darell, A. & Pyszczynski, T. (2016): Terror Management Theory: Exploring the Role of Death in Life. In: Harvell, L.A. & Nisbett, G.S. (eds.): Denying Death. An Interdisciplinary Approach to Terror Management Theory, Routledge, 1-15.

Kosloff, S., Landau M.J., Burke, B. (2016): Terror Management and Politics: Comparing and Integrating the „Conservative Shift” and „Political Worldview Defense” Hypothesis. In: Harvell, L.A. & Nisbett, G.S. (eds.): Denying Death. An Interdisciplinary Approach to Terror Management Theory, Routledge, 28-46.

Graham, J., Haidt, J., & Nosek, B. A. (2009). Liberals and conservatives rely on different sets of moral foundations. Journal of personality and social psychology, 96(5), 1029-1046.

http://www.ted.com/talks/jonathan_haidt_on_the_moral_mind?language=hu#t-404858

https://www.ted.com/talks/stephen_cave_the_4_stories_we_tell_ourselves_about_death?language=hu