 |
| Drawing Pencil |
Ez a Ceruzanyomok második bejegyzése, a (novemberi) téma egy kérdés formájában hangzott el: Mit jelent neked a személyes siker az írásban?
Én kétféleképpen értelmeztem a kérdést. Az egyik a jelenre vonatkozóan: most mit tartok/érzek/tartanék sikernek? A másik pedig, hogy a jövőben (ha majd egyszer felnövök és nagy író leszek...) milyen típusú sikernél érezném is, hogy sikeres vagyok.
A második kérdésen még sosem gondolkoztam, ugyanis az első is elég messze van. Az első esetében ugyanis egy elég egyszerű ja nem és konkrét célkitűzésem van: egy végigírt regény. Aztán persze, majd foglalkozok a többivel, ha ez kész.
Mindezt kb 15-16 évesen beszéltem meg magammal, és mai napig nem sikerült teljesítenem, ilyen szempontból a jelen éppen balsikeres - de rajta vagyok az ügyön.
A jövő egy érdekesebb kérdés.
Én most tanulok szerkesztőnek, és ezzel kapcsolatban beszélgettünk Varga Beával a siker fajtáiról. Ő azt fogalmazta meg, hogy öt és félféle siker van.
- anyagi siker (fogyás/pénzbeli elismertség)
- közönségsiker (pl. hosszú dedikálósor, nagy tömeg író-olvasó találkozókon, ilyesmik)
- amatőrök széles körű elismerése (pl sok pozitív molyos értékelés)
- referenciaszemély elismerése (pl. magyartanáré, szülőé)
- kritikai réteg elismerése (pl. díjak megkapása, kutatók elismerése)
És ez azért öt és fél, mert a fogyás és a pénzbeli elismertség nem mindig jár együtt, ilyen eset amikor pl. szépíróknál hiába kicsi a fogyás, mondjuk sok pályázati pénzt nyernek el. De általában azért van együttjárás.
Hát amikor beszélgettünk erről, úgy gondoltam, hogy mindent IS akarok, ha lehetetlen, ha nem. De most így a bejegyzés közben végiggondoltam a novellamegjelenésemet az Érints meg! antológiában. Volt egy könyvbemutatós beszélgetés a szerzőkkel, szóval ültem már kint, és ott azt is megtapasztalhattam, milyen, amikor molyon kiemelik a novelládat a kedvenceik között.
Vicces volt ráébredni, hogy egyrészt szerettem a könyvbemutatós-beszélgetős részt, de a dedikálást már nem. Másrészt hogy a molyos értékeléseket az első egy hétben sokat nézegettem, azóta viszont nem is emlékszem, mikor csekkoltam legutóbb. Régen.
Szóval én ezekből arra jutottam, hogy a jövőben valószínűleg az elején az amatőrök elismertsége, olvasók véleménye fog számítani (avagy látni azt, hogy tényleg emberek olvasnak, és szeretik, hé, ez de jó), később pedig sokkal inkább a referenciaszemélyek - a magyartanáromnak például nem mertem írni a novellamegjelenésem miatt, de remélem, ha megjelenik regényem, abból már merek majd ajándékozni egy példányt.
Akik még szintén írtak a témára:
Akik még szintén írtak a témára:
És akik nem, de náluk is jó olvasgatni:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése