Száz szónak is három a vége

Kép forrása

Ferea példája nyomán, a harmadik feladat: egy sci-fi vagy fantasy világvége. Bármilyen, de férjen bele száz szóba. Hát jó.

A megoldásom:

– Te, Peti, feszkósnak tűnsz. Szarul van a szőnyeged? – csapott a hóna alá legkedvencebb osztálytársam.

– Nem, megvan – feleltem kelletlenül. A szőnyegem a világegyetemet ábrázolta, annak pillanatnyi állapotát. És Balázs a maga idegesítő módján eltalálta. Tegnap este ürességgel álmodtam, és reggel az ágyamat vékony, csillagtalan űr ölelte körül.

Mire hazaértem, a semmi túlnyújtózott az éjjeliszekrényemen. Akkor hívtam fel Balázst, együtt mentünk a Varázshelyreállító Bizottságban dolgozó tanárnőnkhöz. Csilla tanárnő azonban elhessegetett, szerinte a világegyetem hat a szőnyegre, és nem a szőnyeg a világegyetemre. Attól, hogy előbbi elromlott, az univerzum még nem pusztul.

Másnap rájött a tévedésére, de már mindegy volt.

Harmadnapon elnémultunk.

A többinél nem néztem meg, de itt kíváncsi voltam, milyen szöveg nyert, és a válasz az, hogy egy egyedi ötlet: Ani szövegében a betűk irtották ki az emberiséget.
Illetve, mivel úgy vettem észre, hogy a legtöbb százszavas játéknál kirajzolódik egyfajta főáram, arra is kíváncsi voltam, ez a mostani szövegem mennyire illeszkedik ebbe bele - és a válasz az, hogy többé-kevésbé. Nem kiugróan egyedi (voltak ennél abszurdabbak), és a keresztény vonalat (akár a világváge elemekkel, akár az itt-ott felbukkanó templomtornyokkal) többen hozzák, de azért nem is teljesen illik bele.