Száz szónak is négy a vége

Kép forrása

A feladat:

Egy maximum 100 szavas leírás egy ember külsejéről pl. olyasmi, amit egy idegen az adott személyről első pillanatban lát. (Ember legyen, ne más lény. És ne párbeszédes forma, vagy E/1-es mesélés, hanem sima E/3-as leírás.)

Hát ez nekem borzasztóan nehéz volt, rájöttem, hogy alapvetően viszonyulásokkal, tetetkkel ábrázolok  - pl. erre próbáltam olyat írni, ahol valaki néz egy lányt, és ott a lány hangulatát, szépségét az adta, hogy a nézőpont szépnek gondolta. Csak aztán rájöttem, nem lehet E/1-es mesélés. És igazából ez sem teljesen jó megoldás, mert a külseje mellett inkább a tettei, története a lényegesek, de én ezzel már kb elégedett vagyok. Majd max még visszatérek erre a feladatra újra.
(Ha érdekel, itt leírtam, mi ez, és miért kezdtem bele.)

Száz szónak is itt a vége, a megoldásom:

A fiú a várfal szélén ült, lábát nyugodtan lógatta ki a mélység fölé. Fiatal lehetett, kézbőre sima volt, haja azonban teljesen szürke, mint a halálraítélteknek, akik egy éjszaka alatt megőszülnek a kivégzésükre várva.

Előrébb csúszott, a várárok karóit szemlélte. Szája mosolyra húzódott, de a szeme körül nem jelentek meg mosolyráncok, a mogyoróbarna tekintet komolyan fürkészte a lenti világot.

A szél feltámadt, összeborzolta a fiú haját, belekapott bő ruhájába – ekkor látszott, milyen vékony valójában, ennyi elég volt, hogy kibillenjen az egyensúlyából. Keze azonban időben megszorult a várfal két kiálló kövén, fennmaradt. Túlélte.

Óvatosan hátrébbcsúszott, és ezúttal már a szeme is mosolygott.

Megnéztem amúgy a nyertest, zseniális.